| Csillagot idéz Csillagot idéz e terem, kövekből csodátmelegen tartja a bent rekedt éjszakáthátat fordít a rezzent saroknak..víztükröt lát haldokló jégcsapok nyomán. Tenyerem emlékét szorítja hosszasane hófehér bárányt elrejti két kezemcsillagát, mely puha gyapját hagyta rám...sarokba űzött fényként büntetem. Mert vártam, - hát összedőlt a vár,s mert kő - talán darabjaiban is örök,mint tanulság az égiek homlokán..könnyek mellett, a kövekre térdelek |
