| “Hajnal nóta” Álmatlan nyitja ébredő szemét az éj,s ahogy párát lehel a hideg ablakon:tetszelgőn „hajnal-nótára” fakad. Fejét emeli Hold a tó vizéről,megtöri az ablak fázó igéjét:bentre kerít álmot e messzeség. Csak evez a túlparti homokban,mint szél hátára ültetett vitéz, kiszótlan küldte érted legkisebb gyermekét. Ámuló hangon nyújt vigaszt, akára gallyak közt halkan suttogó parázs,s puha kenyérként nyújtja áta tékozlón elszórt fényes koronát.. |
