Hangyáim Kiválasztott idők, átváltozókszakítjátok mi egybeforrtjövendőt lesőn kérdezekakár a földjét sirató gödör kiáltok égbe feltörőnhallgatok magamra: - csendesen!A frissen kaszált fűbenálmatlan heverészgetek helyet simítok mellettem,szorítom szegletét a rétneka riadtan rám nyíló kívánságegyszer még elém vezessen.. Mintha velem úszna fűnek tengerelógatva esőáztatta lábait, várlakhiába zaklatott hangyasereg, melynem leli nyugtát, míg benne fekszem.. |