| Téltöredék Az a megmagyarázhatatlanmeleg februári szél!- Soha nem fáztam így…Töviskoszorút raktam hajnali halomba- illóolajként a fékezetlen tűzre.Lassan raktam, ahogy malombanőrölni szokás - az égiekmolnára tudván megpihent...Így ért hajnal – ott rekedt - tüze a hóban,egyetlenül, távozó lábnyomatoddal.. |
