|
Túl az álmokon (Illusztráció: Juli Vajda munkája) Már-már nyárba hajlott az őszaz út úgy tartott vele, mikéntelőző éj tartotta fogva asötétítőn túli világot, mikormég táncolt és szüntelenmulattatott szomorú bohóca vágy tagadhatatlan hunyta lehangosan szemét, akrobatáiszöcskeként hágták a teret,- a „szép új világ” magárólmegfeledkezve érkezett. A véráram menekült, a villanyoltásés a hang egyszerre árulta el álmaim |