|
Üzenet (Illusztráció: Juli Vajda munkája) Mi megtörtént nem találja végét,csak a szegfűillat az induló utcában- jó a meleg; most megtérítemkárát a nyárnak. Most kiemellek a mindentudásból´utadra eresztelek égre rajzoltnagy papírtekercs, mosdoms újra tiszta ruhát veszek a zsúfolt utcára, akár a„mit sem ad magára ” legény;utolérni utcának virágárus lányát- talán csak a virág illatáért mondok nemet a fizetség fejébenéppúgy´múló történetnek,akár rettentőn hideg kezemnekkendőd után kutatva vigyázom sötétjét szemednek, mikéntszínek vigyázzák a nagy futás kezdetét,s mint ölni hívó házvégi üzenet:- nem hallgatok a nyárra hiába fülledt illata a fáknak,s hiába elmúlt nyár varázsa!Emelem kezem… hazatértemaz éjszakához melléd vetkezem a gondolatokkal együtt vétkezemsírok, mint gyermek, majd olvasokdacból levetett ruhádból.Végül, mint utcának embere:a végét alszom, s érzem csendesen. |
