| Végzet Pokolra már a szép szavakkal!Hallgattam elégszer – volt rá időm.Jártam – keltem, lehettem messziről jött emberkönnye földre csapódó cseppje őszi esőnek:e lentnél van – e lejjebb? Nem mozdul kéz, nem vágy a test a messzibegyermeki ábránd az ébredés,még távolibb egy „ hatalmas ölelés ”Tovább, akár a pokol tüzén is át!Csupán alanyként vagyok jelen. Mint korhadó fadarabnak a kiszáradt folyómeder, egyetlenemberkísérlet helyszíne a tér„ pokolra már a szép szavakkal!”Eljött... bevégeztetett |
